Zamárdi Viadukt 28 TT

A Balatoni hétvége záróakkordja maradt Zánka után a z betűnél, de átugrott a déli partra és Zamárdiból indult. Nem volt lacafacázás, egy kilométeren belül nekiestünk a domboldalnak.

Kabócák általi zenei aláfestés máris elkezdődött és kitartott az útvonal végéig. Vaskeresztnél volt egy kis kavarodás hogy merre is az arra.

Egy zúzós erdei lefelé következett, amiből a következő felfelére való átvezetést egy gyönyörű erdei út adta.

A kabócák hangereje fokozódott. Több is elrepült mellettem. Aztán találtam egy példányt a földön is.

Ő már végleg megpihent, de később egy élő példány mellett is elhaladtam. Én azt hittem, hogy az is tetem. A mögöttem jövő kiáltott utánam hogy mozog, úgyhogy arról a fotóról lecsúsztam sajnos.

Az erdő ritkulni kezdett, majd napsütötte domboldalba váltott. Végül szántóföldek mentén, Balaton spotting mellett kaptattunk fel a dombra, ahonnan elénktárult Kőröshegy és a viadukt.

A futás egyre jobban ment, a lábaimból teljesen távozott a 800m intenzív igénybevétele. A nap kitartóan égetett, de hátamon a kellő mennyiségű izoval ezzel nem foglalkoztam. Leereszkedtem a völgybe, ahol a faluban egy fácánkakashoz is szerencsém volt.

Ahogy közeledtem a viadukthoz, egyre lélegzetelállítóbb volt a látvány.

Végül amikor megérkeztem, kihasználtam az árnyékot és az álmélkodás, fotózás melett ivós, szerelvény igazítós szünetet is tartottam.

Aztán jött a nap lényege: a mászás a völgyből a dombra, tűző napon.

Még a pillangók is az árnyékban hűsöltek.

Élveztem a meleget és a napfényt. No meg a kilátást.

Aztán az út - megkerülvén a dombot - elkanyarodott a viadukttól.

Visszatért persze az M7-hez, majd alatta keresztezve azt, az autópálya mentén kaptattunk a következő dombra. Innen pedig árnyas erei sétányokon lehetett legurulni Balatonföldvárra.

A park és a templom után a végtelen balatoni bringaút következett Szántódig.

Onnan pedig fel a római útra, el Szántódpuszta mellett.

Itt úgy gondoltam hoy ez már a célegyenes, mászás nem lesz. De csak nem akart elfogyni se a táv se a szint. Úgyhogy nagyon szuper mentális tréning volt az utolsó pár km a maga három kis mászásával. Its never over until its over...

Persze, ha az ember halad a cél felé akkor előbb utóbb eléri. Így végül cska szembetaláltam magammal a rajtnál lévő templomocskával.

Kis hűsölés és sok folyadék után pedig irány haza. Ahol visszatöltés gyanánt némi babos étek került a gyomromba: babgulyás és babfőzelék 😋

Táv:	26,88 km
Szint:	577 m
Bruttó idő:	4 ó 05 p 56 mp
Nettó idő:	3 ó 20 p 31 mp

Képek

Strava

ui.: aznap már nem ettem mást 🤭