Szelidi-tó kör aka. mini UTT
A hét elején pedig egy brutál gyomor vírus adott grátisz böjt és fogyókúrát. A nyári program az Alföldre sodort. Úgyhogy kezdőlépésként gondltam szintmentes kímélő futásként szuper lesz Bács-Kiskun megye Balatonját körbefutnom. Kezdjük ott, hogy nemcsak léptékében is kisebb, hanem a tömegben és az árakban is.
Itt az útvonaltervezéssel nem kell sokat bajlódni. Partmenti úton elindul a zember, aztán ha eltűnik a víz, az első adandó alkalommal fordul a víz irányába. Mondjuk a frissítés ügyében tehettem volna többet mint egy vizes sapka. Viszont ez 221 km helyett csak 11 km-es kör, úgyhogy nem volt vészes a déli időpont és a 36 fok, tűző nap párpos ellenére sem. Meglepően sok árnyékos része volt az útvonalnak.
Én hegyi ember vagyok, de a természet itt is varázslatos. Sorjáznak a horgászhelyek végig. Sokuk sátorral, lakókocsival, lakóautóval telve. Van ahol magára hagyott horgászbotok egy székkel. Laza erre az élet.
Szelid, a település a tó déli végében fekszik a keleti parton. Innen indult a köröm, ami miniben simán lemodellezi az UTT-t csak itt nem gátkoronán kell futni, hanem jórészt döngölt földutakon. Meg az is lehet itt több árnyék van mint a Tisza-tó körül összesen.
Ahogy megkerültem a tó - valójában egy régi Duna holtág - északi végét, megjelent Bambi.
Onnan tudom, hogy ő volt, mert ne mfutottel egyből ijedten. Pózolt kicsit, hogy csinálhassak néhány kpet, és még aezután egy videófelvételt is sikerült készítenem (lásd az albumban). Csipogott is valamit a vékonyka hangján, de sajna azt nem értettem, nem tudok őzül. Csak őszülök. 😁
Láthatóan zavarta, hogy nem értem, mert aztán kecsesen beugrándozott a fák közé. Lehet autogrammot akart adni és most totál bunkónak tart, hogy nem fogadtam el. Mindenestre futottam tovább, el egy csatorna mellett.
Aztán újra a tó mellé értem. Itt jórészt sűrű és kiterjedt nádas volt található az út mellett, meg némi árnyék.
Aztán kis kanyargás után egy árnyas fás részre értem. Teljesne belelazultam a meleg ellenére a hely szellemiségébe. Gyakorlatilag robotpilótán futottam. Aztán egyszercsak a gyakorlatilag vízszintes, gyökér és kőmentes földúton azon kaptam magam hogy botlás, esés, gurulás. Gondolom porfelhő is volt, ahogy elterültem. Teremtettét. Az Alpokban cska egy sorompó tud kifogni rajtam. Itt meg az Alföldön - egy gyakorlatilag olyan terepfutáson, ahol az aszfaltcipő is megfelel -, akkorát zakózok, mint ide Nagykáta. Na jó, az csak 120 km ide. Akkor legyen Makó Jeruzsálemtől...
Szerencsére nagyobb volt a porja, mint a lángja. Apró zúzódásokkal megúsztam.
Lezuhanyoztam, akkor a kosz, valamint a vér jó része el is tűnt, maradt pár kis horzsolás. Legalább seb testvérek vagyuk a kisebbik lányommal, mert neki a bal térdén van egy hasonló. 🙃
Innen azért még volt pár km, de aztán újra visszatértem Szelid vonzáskörzetébe és aszfaltút majd hétvégi házak mögötti a tóparti ösvény volt a terep. Meg persze a tűző nap és az eddigre 38 fok.
El is fogyott egy kulacs víz, ahogy körbeértem. Meg a zuhany alatt egy gyors seb és fejmosás, illetve csontszáraz sapka vizezés is beugrott bónusznak.
Ha erre jártok akkor a strand zseniális, és egy gyors futi is belefér. Hátha ti is találtok kincseket.
Táv: | 10,55 km |
Szint: | 13 m |
Bruttó idő: | 1 ó 03 p 38 mp |
Nettó idő: | 1 ó 00 p 31 mp |
ui.: holnap Sarudra megyek, szóval lesz rendes Tisza-tózás is...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése