Egyéni csúcsok versenye
Az úgy volt, hogy másfél éve letévedtem (vagyis fel) a stadionba SVSE edzésre. Ahol péntekenként általában résztávozunk. Hozzá kellett szoknom a pályán/rekortánon futáshoz és a résztávokhoz is, de jó társaságban minden jó buli. Aztán úgy másfél hónapja szóltak, hogy lesz egy egyesületi verseny. Amatőr futam is lesz 800m-en meg 4x100m-es váltóban. Nyilván indulunk, ugye... Sokáig úgy voltam vele, hogy lesz pár résztávos edzés, odaállok, lefutom azt kész. Aztán elkezdett elkapni a gépszíj. De nagyon. A héten már minden este 800m-es versenyeket néztem, meg taktikai tippeket keresgéltem. Számolgattam a részidőket. Aztán meló vége, végre menni 'kellett' a stadionba. A lábamban már annyira benne volt a boogie, hogy nagyon észnél kellett lennem vezetés közben, nehogy tövig nyomjam a pedált. Rajtszám felvétel, kis lézengés, pacsizás a klubtársakkal. Majd végre lehet öltözni. Melegítés, futóiskola, call room. Végre a pályán.. 2:40-es időt terveztem, ha nagyon összejön minden, úgy gondo...