Kalenjin mind

In memoriam Nati és Guszti... Mindenkitől elnézést, hogy többet futok, mint blogolok. Majd manifesztálódik a 13 csőben lévő poszt is a pihenősebb időkben (december?). Most viszont egy aktuális élmény következik a későn jött indián nyár tiszteletére. Egyik kedvenc túrszervezőm minimál túrája volt Halottak napján. Az időjárás késő szeptemberinek ígérkezett. Kár lett volna nem futással tölteni a napot, így természetesen neveztem. Kényelmesre vettem a menetrendet, ami tízórai indulást eredményezett. No meg gyönyörű őszi bronz-arany Bakonyt. Vinyéről indulva kényelmesen faltam a kilométereket és a lanyha, Hódos-ér menti emelkedőt. A természet varázslatos arcát mutatta. Az illatos, ropogós avarban számtalan csoda rejlett. Az utóbbi hetekben esett némi csapadéknak köszönhetően gombák is. 🍄🙃 A túraszervező pedig a környék izgalmas szikláinak felkereséséről gondoskodott. Innen az útvonal visszatért Vinyére, ahonnan északra, a névadó Zörög-tetőt illetve Porva-Csesznek vasútállomást érintve raj...

A szombati menés után levezetésnek egy sok év után újjáéledt terepfutó versenyt néztem ki vinyei rajttal. Nem voltak nagy terveim közel 50km szintes buli után, de azért este intenzív regenerálás volt. Kádas fürdő és éjszakára lábpolcolás meg lábszár fáslizás. Meg is lett az eredménye! Reggel kifejezetten friss lábakkal ébredtem. 😎 Ettől függetlenül nem voltak ambíciózus terveim: két óra környékére vártam az időmet. Sokkal inkább arra voltam kíváncsi, hogy a két nap után hogyan fogom érezni magam. Illetve jól ismert és kedvelt ösvényeken vezetett a pálya, kár lett volna kihagyni. Reggel bedobtam a hűtött izot, meg a botokat és kamáslikat a hátizsákba, aztán uccu neki. Már a Vinyére vezető erdei utacska is varázslatos, mindenkinek ajánlom. A rajtban családias volt a hangulat, de látva a néhány tíz főre rúgó mezőnyt sem voltak kétségeim, hogy esélytelen vagyok egy korosztályos dobogóra. Felhívták a figyelmet a rajt előtt, hogy a kezdeti pár száz méter bizony stűk, vigyázzunk egymásra....

Tavaly, a 6 órásra készülve már futottam ezen a túrán, akkor a harmincas távon. Idén tavasszal a Reguly Antal emléktúra 35 -ös távján voltam, amit szintén az Ösvénytaposó Baráti Társaság szervez. Kicsit drágábbak az átlagnál (3300 pénz volt az 50-es előnevezés), viszont cserébe a frissítés és az itiner/emléklap/kitűző is átlagon felüli. Idén az UBT Hegyestű a célversenyem. Ez volt az első igazán komoly felkészülési futás rá. Ambíciózus tempó tervet raktam össze minden szakaszhoz, ami összesen nettó 6 óra 22 percre jött ki frissítés nélkül. Két dolgot is le akartam tesztelni. Niki ötlete alapján csak izóból frissíteni majdnem végig, illetve a zsír új Scott Explorair TR20 hátizsákot kipróbálni. A Decathlonos 5L-es tatyó kevés lesz az UBT-re, mert elég sok a kötelező felszerelés. Plusz abba max 2 littyó folyadék fér (1L púp + 2x0,5L csöcs), a Scottba meg 5 is akár (3L púp + 4x0,5L csöcs).  Nem akartam túra közben szöszölni az izó keveréssel, és lett volna egy pár liter híja azér...