Balaton IVV 40

Szombaton hazaértem Präbichlből. Ha pedig már legurultam az Alpokból, másnap továbbgurultam Alsóörsre a Balaton IVV-re. Mondhatni bérletem van, mert ez már a harmadik jelenésem ezen a túrán. Végre nem a kímélő távon, hanem negyvenesként a negyvenesen tettem próbára a magaslati edzésmunkámat.

Csákány-hegy, Veszprémfajsz, dinnye. Ezek már duplán ismertek az útvonalon. Ez egészült ki a Péter/Tamás-hegy, Koloska, Recsek-hegy illetve a Felsőörs, Csere-hegy bulikkal. 

Lejőve maaslatról igen jó formában éreztem magam, és az útvonal feléről már van egy albumnyi kép és egy beszámoló. Meg gyakorlatilag minden részén futottam (többször is) már különböző keretek között. Így inkább futni, mint élvezkedni terveztem. Ez látszik a rajt fotón is, ugye?

Csak most, csak itt, csak Önöknek elárulom: élvezem a kényelmes túrázós, fotózós bulikat is, és azt is ha nincs annyi megállás, hanem menés a program.

A Csákány-hegyre szerintem már csukott szemmel is odatalálok. Most a rövidebb távokon induló nyugdíjas csoportok szállták meg a kilátót.

Azért nyilván felmentem. Kellett a szint. 😁 Itthon nagyon vékonyka szintek vannak egy ilyen alpesi sznobnak mint én... kivéve talán, ha a Mátrába jársz.

Innen most nem Veszprémfajsz felé, hanem Csopak érintésével a Péter-hegyre vezetett az útvonal.

Pecsételés és szerelvény igazítás után át a Tamás-hegyre, ahol az egész heti eső után kicsit lehetett sarazni a vaddisznó lelkemnek. Innen egy kis kurflival és még egy kis - cipőre ragadó, de nem csúszós - sárral irány a Koloska-völgy és onnan a Recsek-hegy. Itt a meredek felfelén már azért érdemes volt nézegetni merre lép az ember a felázott talajon, de kihívásnak - főleg bottal - nem mondanám.

Képzeljétek, láttam a Recsek-hegyi unikornist is!

Innen is tisztelet a Vasi Vándoroknak, hogy ilyen vagány túrázóik vannak!

A Recsek-hegy után már nem volt mit tenni, jöhetet t a veszprémfajszi dinnyézés (és ropizás).

Sajna idén az a cuki dinnyés molinó nem volt jelen. Szusszanás, beszélgetés, tankolás. Aztán a törzsolvasók már tudják mi jön: a kálvária és onnan egy jó zúzás lefelé a piroson.

De most nem Király-kútra, hanem el a zöldön Felsőörsre. Onnan pedig egy lélek szaggató aszfaltozás után fel a Csere-hegyre.

Itt nagyon finom házi sajtos tallérral frissítettem, majd irány lefelé úgy három kilon keresztül Alsóörs dűlőin keresztül, sok friss aszfalton. Kényelmesen beértem az eső és a tervezett nettó öt órás célidő előtt.

Biztos, hogy futok még ezen a túrán, mert szuper a szervezés és az útvonal is. Jövőre nyár végére a szenior OB-n tervezek 5000m-t futni, úgyhogy majd kiderül hogy fér bele a nyári programba.

Táv:38,49 km
Szint:1166 m
Bruttó idő:5 ó 33 p 31 mp
Nettó idő:4 ó 43 p 18 mp

Képek

Strava

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bakonyi Barangolás 70

Veszprémi Sörmérföld

Kinizsi Pál emléktúra 40