Az ember aki a Reichensteinre ment (volna) fel, és a Rösselhalsról jött le
A többnapos országúti kerékpárversenyeken a legdurvább szakaszt "queen stage"-nek hívják. Hát én mára terveztem ennek a hétnek a megkoronázását a Reichenstein megmászásával. Elszámoltam magam. Nem egy kis kerekítési hibával, inkább pár nagyságrenddel. Nem árulok el nagy titkot, hogy így is eseménydús kalandban volt részem.
Ha azt mondom megtettem 9,4 km-t 653m szinttel 1 óra 24 perc alatt, az elég becsületes egy móka. De ha hozzátesszük, hogy volt még benne 80 perc "állásidő" is... No de lássuk szépen sorban. A reichenstein 5 km-re és 970m szintnyire van a szállástól. Délcegen azt gondoltam 60-70 perc alatt fent vagyok. Aha... nem véletlen, hogy a hegymászók/alpesi túrázók nem km/óráról hanem m/óráról beszélgetnek. Mert a hegyekben a szint az úr.
45 perce futottam... izé power hikeoltam, amikor realizáltam, hogy a fasorban sem vagyok. Tényleg nem voltak már fák 😁
Némi nemű cserjék és virágok tartózkodtak már csak ezen a magasságon.
Meg egy zerge legelészett nagy komótosan. Rám se hederített, pedig biztosan látott. Mondjuk legalább 2-300 méterre lehettem tőle.
Ekkor kb 1600 méteren jártam. Szóval a Reichenstein terv ment a kukába. Szerencsére a tartalék tervem egy bejáratott útvonal volt. Egyszer - pár éve - végigmentem már rajta. 🤭
A nyereg, Rösselhals már egészen közelinek tűnt. Bónusznak bátorítóan füttyögtek a mormoták.
A maradék kb 200m szintet 25 perc alatt küzdöttem le... 💪
Háttérben a Rössel. Csak plusz ötven méter szint lett volna a gerincen. Köszi kihagytam.
Erre van a Reichenstein. Egy hatvanas bácsi egykedvűen sétált tovább arra, miközben én örültem mint majom a farkának, hogy fent vagyok. 🫢
Aztán nekiláttam az ereszkedésnek a túloldalon. Tudtam, hogy az eleje nehéz lesz, hisz jártam már erre.
Még így is next level volt az egy lábfej széles felázott fűcsomós, benótt ösvényke. Vissza nem megyek ahol feljöttem, úgyhogy botorkálás bottal előre. Aztán dudaszó. Meg még egy. Egyre gyakrabban. Pont megjegyzem magamban, hogy milyen sűrűn járnak erre a vonatok, amikor...
Bamm... izé BAMM!!!!!
Majdnem hanyattestem a dörrenéstől. Ekkor már tudtam, hogy ez egyéáltalán nem vonat volt. Csütörtök van, a fiúk a bányában dolgoznak. Veszprémben élek, ismerem a tüzésrégi tüzet. Gyakrna hallom a városban haogy a Bakony alján megy a gyakorlat. Az egy mély, tompa döndülés. Na ez inkább olyan volt mintha a fülem mellett sütöttek volna el egy puskát. A növényzet pont takarta a forrást, úgyhogy igyekeztem "gyorsan" nyíltabb szakaszra botorkálni.
Morva nagy robbanás lehetett a hang és a füst alapján. Na jó osztrák :)
Az övsény lassna két lábfej szélessé vált, majd lankásodott, lassan már váltott lábbal tudtam lépegetni. Majd a botorkálás gyaloglásba fordult, sőt néhol neki is iramodtam.
Végül az ösvény gyalogúttá fejlődött.
Majd elkezdett becsatlakozni hébe-hóba a hegylé is. Sokszor felfelé sem tudtam eldönteni, hogy ez járt út vagy vízfolyás medre. Bizony ezek rendszeresen kongruensek voltak.
Aztán a gyalogösvény komolyabb turista útba torkollott, ami levitt egy erdészeti útra.
Innen pedig a Plattenalmhoz értem, ami a byányászati terület szélén áll.
Nagyon ambivalens volt pár méter különbséggel látni az alábbi két táblát.
Az almtól leereszkedtem egy másik erdészeti (vagy bányászati) útra.
Láttam Homlokrakodó ügynököt is...
Innen pedig néhány tchnikás szakasz után eljutottam a kanyarhoz, ahol tegnap az őzbak fejezte ki nemtetszését.
Mivel giga késésben voltam a tervezettt időhöz képest, malacvágta fokozatba kapcsoltam, és viszsafutottam a szálássra azon az erdézeti úton, ahol tegnap feljöttem.
Giga széles vigyorral az arcomon.
Tegnap az árokparton találtam egy kulacsot. Kitettem az útra. Mivle kétszer is vettem (észre és el), így zsákmányként be lett gyűjtve.
Ezen túl két kövecske is trófeává vált. A picit nyújtás közben vettem észre a cipőm talpában, a hegyes végével a feléig bele volt fúródva.
A lábam pedig a végére igen szép pirospozsgás lett. Az ereszkedés a sűrű aljnövényzetben bizony csalánkezeléssel is járt.
Nagyon élveztem ezt a kalandot 😎. Azért holnapra inkább erdei kétnyomú útvonalas pályát terveztem 😁
ui.: most este észrevettem, hogy két Strava szegmensen is all time 10-be kerültem 🤩
uii.: mondjuk nem túl népes a mezőny 🤣, kevés ilyen elmebeteg jár erre mint én
Megjegyzések
Megjegyzés küldése