St. Moritz, második nap: Lej Marsch
A könnyed első napi séta/futás után másnap belecsaptam a lecsóba. Egy masszív gyümölcs-joghurt-olajos mag reggeli és kis blogolás után nyomtam egy sétát a közeli tavacskához, a Lej Marschhoz. Varázslat. A kemping mögött található a St. Moritzi téli olimpiák síugró sánca. Vagyis a helye. Jelenleg koronglövész pálya.
Így múlik el a világ dicsősége. Ezen kívül a sífutó számok is itt kerültek megrendezésre.
Bár Magyarországon nem egy népszerű sport, én szeretem. Tiniként néztem a tévében a téli olimpiákon, és egyszer Svédországban ki is próbáltam pár alkalommal. A bottal futás igen közel áll hozzá.
A lőtér mellett teniszpályák és egy hangulatos kis vendéglő. Business as usual svájci módra.
Mindeközben a tengernyi kerékpáros, túrázó, sétáló emberek jönnek-mennek. Még egy lovaskocsi is.
A svájciak biztosra mennek, amikor a szabályok ismeretéről van szó.
Bár itt nem volt kiírva, de biztosra veszem, hogy ezer frankokban mérhető a bírság, amennyiben úgy valaki úgy érezné rá nem vonatkozik. Rend és fegyelem mint a németeknél. De itt valami megfoghatatlan bohém kedvességgel van körítve.
Pár perc gyaloglás után már a tónál is voltam. Több piknikező hely mellett is elsétáltam, grillezővel, paddal, fatárolóval.
Javában zajlott az élet. Tűz ropogott, az emberek napoztak, lazultak, fürödtek.
Az egyik padhalmazon egy sok élettapasztalatott gyűjtött hölgytársaság ünnepelt éppen valamit. Én simán lánybúcsúnak néztem elsőre, de akkor a koruk alapján sokadik lehetett. 😁
Szóval ilyen az ÉLET. Mármint amikor éled és nem napestig gürizel, hogy meglegyen a havi betevő, a gyereknek különórára való, stb.
Ja, és a tó is gyönyörű...
Igen, azok homokozó játékok csak úgy mindenfelé. Ez nem Nyugat-Balkán...
Ez itt a mellékhelyiség. Bizony. Nem a haverjóska Toi-Toi cége dob ki oda egy (jó esetben két) egységet, hanem kulturált, kényelmes, tiszta, rendezett normális wéczé van (cz-vel, mert ez úri dolog ám!). Európában így szokás.
Mike drop 🎤
Megjegyzések
Megjegyzés küldése